Just By Living

                        

But I didn't understand then. That I could hurt somebody so badly she would never recover. That a person can, just by living, damage another human being beyond repair.

 

(Haruki Murakami)

De akkor még nem értettem. Hogy akkora fájdalmat okozhatok valakinek, hogy soha nem fog felépülni. Hogy egy ember, csupán azzal, hogy él, helyrehozhatatlanul tönkretehet egy másik emberi lényt.

            

They Belong To You

                   
You don't need to explain your dreams. They belong to you.

(Paulo Coelho)



Nem kell megmagyaráznod az álmaidat. Hozzád tartoznak.
                    

To Live / Élni

           

A single event can awaken within us a stranger totally unknown to us. To live is to be slowly born.

(Antoine de Saint-Exupéry)

Egyetlen esemény is felébreszthet bennünk egy számunkra tökéletesen idegent. Élni annyi, mint lassan megszületni. 
              

Unbroken

               

Someday i'll find my way back in
Somehow i'll cross that bridge again
And then i won't have to pretend
To be unbroken

(Todd Thibaud: Unbroken)

                           

The Path

              

Does the walker choose the path or the path choose the walker?

(Garth Nix: Lirael - Daughter of the Clayr)

A rajta járó választja az ösvényt vagy az ösvény választja a rajta járót?

              

Ten Things I Hate About You / Tíz dolog, amit utálok benned

                     

I hate the way you talk to me, and the way you cut your hair.
I hate the way you drive my car, I hate it when you stare.
I hate your big, dumb combat boots and the way you read my mind.
I hate you so much it makes me sick — It even makes me rhyme.
I hate the way you're always right. I hate it when you lie.
I hate it when you make me laugh — Even worse when you make me cry.
I hate it when you're not around. And the fact that you didn't call.
But mostly I hate the way I don't hate you — Not even close, not even a little bit, not even at all

(10 Things I Hate About You)

Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is gyűlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek egy cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyűlöllek én.

                               

The Crooked Tree

               

My kids are starting to notice I'm a little different from the other dads. "Why don't you have a straight job like everyone else?" they asked me the other day. I told them this story: In the forest, there was a crooked tree and a straight tree. Every day, the straight tree would say to the crooked tree, "Look at me...I'm tall, and I'm straight, and I'm handsome. Look at you...you're all crooked and bent over. No one wants to look at you." And they grew up in that forest together. And then one day the loggers came, and they saw the crooked tree and the straight tree, and they said, "Just cut the straight trees and leave the rest." So the loggers turned all the straight trees into lumber and toothpicks and paper. And the crooked tree is still there, growing stronger and stranger every day.

(Tom Waits)

A gyerekeim kezdik észrevenni, hogy én egy kicsit más vagyok, mint a többi apuka. "Miért nincs normális munkád, mint mindenki másnak?" - kérdezték a minap. Elmeséltem nekik ezt a történetet: Az erdőben volt egy göcsörtös és egy egyenes fa. Az egyenes fa minden nap ezt mondta a göcsörtösnek: "Nézz rám... magas vagyok, egyenes és szép. Nézz magadra... csupa göcsört vagy és görbe. Rád sem bírnak nézni." És együtt nőttek fel abban az erdőben. És aztán egy nap jöttek a favágók, és meglátták a göcsörtös fát és az egyenes fát, és így szóltak: "Csak az egyenes fákat vágjátok ki, a többit hagyjátok." Így hát a favágók minden egyenes fát fűrészáruvá és fogpiszkálókká és papírrá változtattak. A göcsörtös fa pedig még mindig ott áll, napról napra egyre erősödve.

                                 

Books Are Mirrors

               
Books are mirrors: you only see in them what you already have inside you.


(Carlos Ruiz Zafón: The Shadow of the Wind)




A könyvek tükrök: csak azt látod bennük, ami már megvan benned.
             

They Are Men

                  
Murderers are not monsters, they're men. And that's the most frightening thing about them.


(Alice Sebold: Lovely Bones)




A gyilkosok nem szörnyek, hanem férfiak. És ez bennük a legijesztőbb .


(Komfortos mennyország)
                   

Wherever You Go

                 
It's like the people who believe they'll be happy if they go and live somewhere else, but who learn it doesn't work that way. Wherever you go, you take yourself with you. If you see what I mean.


(Neil Gaiman: The Graveyard Book)




Olyan ez, mint azok az emberek, akik azt hiszik, boldogok lesznek, ha elköltöznek valahová máshová, de rájönnek, hogy ez nem így működik. Akárhová mész, magaddal viszed magadat. Ha érted, mire gondolok. 
                 

Tenni kell valamit / Must Do Something

Aki felismeri, hogy mi folyik a világban, mi történik a természettel, a nyelvével, a kultúrájával, embertársaival és önmagával, annak tennie kell valamit.


(Gubcsi Anikó: A lét lámpásai)




Those who recognize what happens in the world, what happens to the nature, to their language, to their culture, to their fellow-men and to themselves, those must do something.


(Lanterns of Existence)
                      

Anyák napjára

               
A világon van sok millió ember
S van sok ezer, ki téged szeret,
De hogyha baj van, már egyik sem ismer,
S nem törődik senki sem veled.
Csak egy van, aki melletted áll mindig
Jó szellemként követ vigyázva rád -
Ha rossz is vagy, ő mindig jónak lát:
A te drága, édes, édes, édes jó anyád!

Csókold meg édes anyukádat százszor,
Szorítsd kezét jól, bárhová vezet,
Szívből szeretnek téged talán máshol,
Legjobban mégis anyukád szeret.
Mindig úgy tégy, ahogy anyukád mondja,
Felderül arcod, ha lágy hangján szól,
Hisz te vagy minden öröme és gondja,
Szívedbe vésd ezt, kispajtásom, jól,
Vésd ezt szívedbe, kispajtásom, jól!  

Szeresd, becézd hát édes anyukádat,
ő a földön a legdrágább kincs.
Csak akkor tudod, mi a bú, a bánat,
Ha egyszer ő - Isten őrizz - nincs!...
Van nékem pompás, gazdag, szép lakásom,
De kolduskunyhó lehetne tanyám,
Ha még egyszer - úgy mint te, kispajtás -
Csókolhatnám édes, édes, édes jó anyám!... 

Csókold meg édes anyukádat százszor,
Szorítsd kezét jól, bárhová vezet,
Szívből szeretnek téged talán máshol,
Legjobban mégis anyukád szeret.
Mindig úgy tégy, ahogy anyukád mondja,
Felderül arcod, ha lágy hangján szól,
Hisz te vagy minden öröme és gondja,
Szívedbe vésd ezt, kispajtásom, jól,
Vésd ezt szívedbe, kispajtásom, jól!  

(Lakner Artúr: Édes Mostoha)