I tear my heart open, I sew myself shut
My weakness is that I care too much
And our scars remind us that the past is real
I tear my heart open just to feel

(Papa Roach: Scars)

Be like the flower, turn your face to the sun.

(Kahlil Gibran)

[Olyan légy, mint a virág - fordítsd arcod a nap felé.]

Our business is to be happy.

(Őszentsége a Dalai Láma)

[Az a dolgunk, hogy boldogok legyünk.]

Egy felhőn ülünk fenn a város fölött,
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk, itt már tudjuk, milyen
Rád bízom, merre, ne ez a bolygó legyen...

(Balázs Fecó: Érints meg)

There are two great days in a person's life - the day we are born and the day we discover why.

(William Barclay)

[Két nagyszerű nap van egy ember életében - a nap, amikor megszületünk, és a nap, amikor rájövünk, miért.]

Az ember addig követel, míg a természet végül azt mondja, nincs már mit adnom neked.

(Apocalypto c. film)

Communication with angels starts if you recognize they are there.

(Murray Steinman)

[Az angyalokkal való kommunikáció akkor kezdődik, amikor ráébredünk, hogy itt vannak.]

Ha véghezviszed a lehetetlent, a főnököd felveszi a napi teendőid közé.

Az ember a fantáziáját kárpótlásul kapta azért, ami lehetett volna, a humorát pedig vigasztalásul azért, ami lett.

Be who you are and say what you feel, because those who mind don't matter and those who matter don't mind!

(Dr. Seuss)

[Légy, aki vagy, és mondd ki, amit érzel, mert azok, akiket zavar, nem számítanak, és azok, akik számítanak, nem bánják.]

Bosszankodni szabad, csak ez akadályoz minket abban, hogy élvezzük az életet. Ha akarod elhatározhatod, hogy nem bosszankodsz többé. Nem azért gyakorlunk toleranciát, hogy szentté váljunk! Azért tesszük ezt, hogy boldogabbak legyünk!

(Andrew Matthews)

Igazából sosem növünk fel, csak megtanuljuk, hogyan kell viselkedni nyilvános helyen.

(Bryan White)

Ha rugalmas vagy és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből.

(Andrew Matthews)

Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie…

(Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)

Lehetetlen?

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény.

A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás.

A lehetetlen lehetőség.

A lehetetlen múló pillanat.

A lehetetlen nem létezik.

(Muhammad Ali)

You laugh at me because I'm different, I laugh at you because you're all the same.

(Jonathan Davis)

[Nevettek rajtam, mert más vagyok, én rajtatok nevetek, mert mind egyformák vagytok.]

Az élet folyamatos tanulás, és az egyik tantárgy, amit meg kell tanulnunk: az emberi kapcsolatok. A világegyetem adja fel a leckéket. Ha nem tanulunk meg egy leckét, akkor azt újra feladja nekünk. Néha osztályt ismétlünk ugyanazzal a személlyel, néha pedig egy új emberrel, de a régi problémával.

(Andrew Matthews)

Merj álmodni!

Merj álmodni, mert az álmok álmodói meglátják a holnapot. Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket. Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát. Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát.
Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni.
Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban... mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai.

(Ron Cristian)

Ki ismeri fel a párját?

Aki önmagát ismeri. Legalább egy kicsit. Legalább annyira, hogy az élet alapkérdéseiben már döntésképes. Sem fizikai vágytól hajtva, sem érdekből, sem szánalomból nem játszik szerelmet. Nem utánozza a filmvásznon látott, könyvekben olvasott hősöket és hősnőket. Nem hajlandó egy tetszetős gesztusért, vagy a szülei kedvéért eltékozolni éveket, évtizedeket. Időt szán a királylány, illetve a fehér lovon érkező herceg alapos szemügyre vételére. Ha a teste elsodorja, kisebb baj, mintha ezeregy éjszakát tölt el azzal, akivel még egy hétvége is hosszú volt.

(Kornis Mihály)

Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy az orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével?
Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos, ambiciózus szingli nő bensőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni.

(Szex és New York c. film)

Forever searching; never right, I am lost
in oceans of night. Forever
hoping I can find memories.
those memories I left behind...

(Enya: Evening Falls)

A férfiak lelke? Mint a körhinta.
Váltogathatod a lovacskákat, de mindig ugyanazt a kört járod.

(Marie Dressler)

Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned. Egyik szikra pattanjon a másik után. Még a kételyek mocsarában is. Ne hagyd, hogy a lelkedben élő hős elpusztuljon. A vágyak, melyekre életed magányos pillanataiban gondoltál, de soha nem érted el őket. Valóra válthatod a megálmodott sorsot. Mert létezik. Mert valóság. Mert lehetséges. És a tiéd.

(Ayn Rand)

A világ egy hatalmas tükör. Visszatükrözi felénk azt, amik vagyunk. Ha kedvesek, ha barátságosak és ha segítőkészek vagyunk, akkor a világ kedvesnek, barátságosnak és segítőkésznek fog felénk bizonyulni. A világ pontosan az, amik mi vagyunk!

(Thomas Dreier)

… Ez nem azt jelenti, hogy megbocsátok, ez azt jelenti, hogy elengedem. Elengedni úgy, ahogy az ember egy léggömböt elenged, és soha nem néz utána. Nem tapad rá. Nem a másiknak lesz jobb azáltal, hogy megbocsátok neki, én leszek sokkal, de sokkal könnyebb. Harmonikus lesz a lelkem tőle. Mert a dédelgetett harag nekem is fájdalmakat, görcsöket okoz. Minden bosszúvágy, minden olyan érzés, ami egy másik embert vádol, az az én súlyom.

(Müller Péter: Titkos tanítások)

Kötelességed minden életben egy van csupán: légy hű magadhoz.

(Richard Bach: Illúziók)

Nincs olyan törvény, amely azt mondja: “Ha mások el akarják rontani a napjukat, neked csatlakozni kell hozzájuk."

(Andrew Matthews)

Vannak mesék, amik sosem érnek véget. Bennünk is, közöttünk is történnek tovább. Vannak mesék, igen, vannak. Vannak, amíg csak gondolkozunk, amíg hiszünk, amíg remélünk, amíg szeretünk. Örök mesék. Éltető mesék. Az ember meséi.

(Pintér László)

Egyszerre csak érted üzen az erdő

„…Amikor már nagyon fáradt leszel, és nagyon céltalannak érzed a sorsodat:

egyszerre csak érted üzen az erdő.

Először csak egy kis szellővel, mely csak úgy végigsurran melletted az utcán.

Fenyőillatából már alig érezhetsz valamit, de meghallod mégis, amikor a füledbe súgja:

- Üzeni az erdő, hogy árnyékkal várnak rád a fák… illatukat neked gyűjtik a rét virágai…jöttödet lesi az ösvény…jöjj, siess…!

Fájva döbben meg tőle a szíved. Torkodat fojtogatja a honvágy. De nem mehetsz. Nem eresztenek a láncok, amiket rádraktak a gonosz varázslatok.

Aztán meglátsz egy felhőt, egy kicsi bolyhos fehér felhőt az égen, és tudni fogod, hogy újra üzent érted az otthoni erdő. Látni fogod emlékezetedben a régi tájakat, és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.

Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.

Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva lábaid elé az emberek között.

És te elindulsz majd ezen az ösvényen.

Keletnek, mindig csak keletnek, amerre a sárgarigó hív.

Így.

Most aludj jól, a mese véget ért. A fák is alszanak már odakint.”

(Wass Albert: Az aranymadár, részlet az Erdők könyvéből)

Mert az ember - ezt egyre jobban hiszem - csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket. A végleges felnőtteket, akik nem hisznek már semmiféle csodában, gyanakvással szemlélem, s ez a gyanakvás és idegenkedés erősödik a tapasztalatokkal és az évekkel (...)

Legfőbb ideje, hogy az emberek minden életkorban ráeszméljenek a varázsosra és a csodára.

(Márai Sándor)

Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás nem segít.

(tibeti közmondás)

A világ leglassúbb folyamata: az érzés megváltoztatása a gondolat által.

(Osvát Ernő)

Nem kell mindig mondanunk valamit. Sokszor az emberek jobban értékelnek minket azért, amit nem mondunk ki.

(Andrew Matthews)

Közömbös Gyógyító Ének

Kiírlak magamból, meggyógyulok.

Állok melletted, mint máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is

tudod, nem is tudom, érzem,

érzem.

Most úgy teszel, mintha, aztán mégsem, és én nem nézek Rád, közömbös leszek,

mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap.

Mint egy perce még.

Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a

másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz.

Már nem akarom megsimogatni a fejed, nyugtatón és forrón és kinevethetően

és banálisan.

Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni

és nem akarom, hogy megcsókolj.

De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit.

Hétköznapi leszek Veled.

Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk.

Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj.

Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye, mindegy?

Gondolsz - e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz?

Jó így?

Így jó most?

Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren,

majd ha tudlak, nem kereslek.

Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással.

Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem,

inkább a semmi.

A halálos közömbösség.

A csend, mint sikoly.

Így akartad, akarjuk akkor így.

Meggyógyulok.

Kiírlak.

Magamból.

Csak rám ne nézz.

(Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének)

Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.

(Tamási Áron)

Nincs mit megbocsátanod,
ha tudod, hogy minden egyes
tapasztalatodat te szerezted
önmagadnak.

Miért kellene neheztelni
azokra, akik csak teljesítették
egy kérésedet?

(Richard Bach)