A szabadság vándorai

Hogyha eltûnünk egy perc alatt
Velünk semmi sem tûnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel

De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert õ nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett

Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhõkrõl lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elõl,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai

Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol

Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhõkrõl lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elõl,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai

Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserûség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van

Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út

(Demjén Ferenc: A szabadság vándorai)