2010. február 5., péntek

Nem kell mindig mondanunk valamit. Sokszor az emberek jobban értékelnek minket azért, amit nem mondunk ki.

(Andrew Matthews)

2010. február 3., szerda

Közömbös Gyógyító Ének

Kiírlak magamból, meggyógyulok.
Állok melletted, mint máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is
tudod, nem is tudom, érzem,
érzem.
Most úgy teszel, mintha, aztán mégsem, és én nem nézek Rád, közömbös leszek,
mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap.
Mint egy perce még.
Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a
másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz.
Már nem akarom megsimogatni a fejed, nyugtatón és forrón és kinevethetően
és banálisan.
Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni
és nem akarom, hogy megcsókolj.
De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit.
Hétköznapi leszek Veled.
Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk.
Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj.
Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye, mindegy?
Gondolsz - e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz?
Jó így?
Így jó most?
Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren,
majd ha tudlak, nem kereslek.
Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással.
Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem,
inkább a semmi.
A halálos közömbösség.
A csend, mint sikoly.
Így akartad, akarjuk akkor így.
Meggyógyulok.
Kiírlak.
Magamból.

Csak rám ne nézz.

(Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének)

2010. február 2., kedd

Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.

(Tamási Áron)
Nincs mit megbocsátanod,
ha tudod, hogy minden egyes
tapasztalatodat te szerezted
önmagadnak.

Miért kellene neheztelni
azokra, akik csak teljesítették
egy kérésedet?

(Richard Bach)

2010. január 31., vasárnap

Ha már elég sok időt töltöttél egyedül, akkor megtanulod értékelni mások társaságát és rád szánt idejüket. A kincset a magányban fedezed fel. Felfedezed önmagad legmélyebb zugait, legféltettebb kincseit, szembekerülsz azzal, aki valójában vagy.

(Marie Clarence: Ha nő a nő)
A sötétség csak ahhoz ér hozzá, aki behívja magához.

(Szepes Mária)

2010. január 30., szombat

Life is just a series of moments. If you miss the moments, you miss your life.

Robin Sharma

[Az élet csupán pillanatok sorozata. Ha elmulasztod a pillanatokat, az életedet mulasztod el.]
Az álmok mindig előttünk szaladnak. Hogy utolérjük őket, ám megéljük a pillanatot is, ez az igazi művészet.

(Anas Nin)
Csak a kicsinyes embereknek vannak rosszindulatú megjegyzései, és csak a kicsinyes emberek sértődnek meg ezeken. Légy nagy ember!

(Andrew Matthews)

2010. január 29., péntek

Tévedéseink felét azért követjük el, mert érzünk, amikor gondolkoznunk kellene; másik felét pedig azért, mert gondolkozunk, amikor éreznünk kellene.

(John Churton Collins)
Az egyik jele annak, hogy jól tudsz bánni az emberekkel, az, ha nem hagyod, hogy elrontsák a kedved.

(Andrew Matthews)
Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig.
S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod eltűnik.
Ha kisajátítod, tönkreteszed.
Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.

(Buddha)

Gyermekeitek

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár veletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása: Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.

(Kahlil Gibran)

Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.

(Márai Sándor: Füves könyv)

Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre!
Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat.

(Marcus Aurelius)

2010. január 19., kedd

Too many of us are not living our dreams because we are living our fears.


(Les Brown)


[Túl sokan nem éljük az álmainkat, mert a félelmeinket éljük.]

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.

És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.

És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.

És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.

Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveled saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.

És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz.

Hogy valóban erős vagy.

És valóban értékes.

(Veronica A. Shoffstall)

Két Farkas

Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik. Azt mondta:
"Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. - A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. - Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit."
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját:
"És melyik farkas győz?"
Az öreg indián mosolyogva válaszolt:
"Az, amelyiket eteted."

(Cherokee bölcsesség)

2010. január 13., szerda

It's just a moment...

And if the night runs over
And if the day won't last
And if your way should falter
Along this stony pass
It's just a moment
This time will pass

(U2: Stuck In A Moment)
A nõt sohasem lehet kiismerni teljesen, mert mindig lesi az alkalmat, hogy olyasvalamit tegyen, amit senki sem várt volna tõle.

(Traven)